A légkört rongáló kolléga esete a jogásszal

 A jogász keresete szerint több kolléga is panaszkodott neki a zavaróan erős testszagú munkatárs miatt, így a belső előírásokat követve tájékoztatta feletteseit, de semmi sem történt. Ezért helyezte el a légfrissítőket. A kellemetlen szagú kolléga azonban kényelmetlenül érezte emiatt, és panaszt tett: ennek következtében rúgták ki végül a jogászt. A híradás szerint a per kimenetele megjósolhatatlan. Az erős testszagot bizonyos esetekben a helyi előírás fogyatékosságként kezeli, ami miatt senkit sem érhet hátrányos megkülönböztetés a munkahelyén. Csakhogy ugyanaz a jogszabály azt is kimondja, hogy senki sem szenvedhet hátrányt azért, mert egy fogyatékkal élő kollégával dolgozik együtt.

No, erre varrj gombot!

Tudjuk, hogy Amerikában különös és nekünk néha bizarrnak tűnő peres ügyek is vannak, de az alaphelyzet nyilván bárhol megismétlődhet. Mi a teendő akkor, ha egy munkatársunk kellemetlenné teszi a munkaköri légkört, akár úgy, mint a fenti példában, akár másképp? Magyarországon mi történik ilyenkor? Születik-e jó megoldás, amelyben senkit sem sértenek meg, mégis helyreáll a kellemes atmoszféra? Van idevágó tapasztalatod? Írd meg nekünk kommentárban!

Nem tudnak nemet mondani?

Ha nem rád esett a választás, akkor is megillet a közlés: az, hogy ezt tudassák veled. Bizonyára találtak olyan jelöltet, aki alkalmasabb az adott feladatra. Tapasztaltabb. Több idegen nyelvet beszél nálad. Korábban is dolgozott azon területen, ahová a menedzsert most keresik, nem csak rokon szakmában. Mondjuk, nem egyszerűen pénzügyi szakértő, de kifejezetten a shared service center szakértője. Avagy: egyszerűen a másik jelöltet rokonszenvesebbnek találta az első interjún leendő főnöke. (Ilyenkor emlegetik – helytelenül, az angol chemistry szót félreértve – a kémiát…) Ezernyi oka lehet, miért nem te lettél a befutó.

Manapság Magyarországon az számít üdítő kivételnek, ha ezt – a nemleges döntést – elmondja neked a kiválasztást végző szervezet. Egyes cégek munkatársainak egyszerűen „nem fér ki a száján” a nem. Ugyebár, muszáj mindig pozitív kommunikációt folytatni. Szerencsére a jobbak – fejvadászok, interim menedzsment szolgáltatók – között vannak jó ellenpéldák. Mert egyszerűen dukál neked, hogy megtudd: mást választottak, de amúgy veled is minden rendben van. Majd legközelebb te leszel a befutó.

Kánikula = munkaszünet?

A munka nem áll le a kánikula miatt.          

A szerencsések a hőséget tengerparton vagy szellő fútta hegyvidéki pihenőhelyen töltik, nem a gyártósor mellett vagy az irodában izzadnak. Illetve, manapság szerencsésnek tekintik magukat azok is, akiknek érdekes és anyagilag is kielégítő munkájuk van – még ha csak rövid vakációra tudnak is elmenni. Vagy egyáltalán nincs lehetőségük szabadságra menni.

Ha viszont épp a nyári pihenőidő kezdetén távozott valaki egy fontos pozícióból, az komoly fennakadást okozhat az adott szervezet működésében. A munkafolyamat nincs tekintettel a higanyszál emelkedésére: ha egy vezető esik ki a csapatból, különösen kínos a forráshiány. Ilyenkor akár pár hétre is érdemes interim menedzsert hívni. Számára nem rangon aluli a feladat, épp ellenkezőleg. Mire aztán aranyló színekkel megérkezik ősz, a cég megtalálja a nyár elején eltávozott vezető állandó utódját, és az interim menedzser visszavonulhat a terepről. Minden jó, ha a vége jó. 

Interim - cappuccino

Lovász Mónika és Báhidszki Réka, a Hungarian Investment Promotion Agency (HIPA) vezető munkatársai így várták ma reggel az Interim Kft. operációs vezetőjét, Dávid Pétert a bemutatkozó beszélgetésen. A cappuccino Sebestyén István műve.

Interim.hu - Mert ez jobb nekem

https://www.youtube.com/watch?v=dAxScF5V7NQ

Váratlan fordulat

A jelölt – úgy tűnt legalábbis – mindenben megfelelt az elvárásoknak. Mielőtt bemutattuk volna a megbízónak, természetesen meghívtuk egy beszélgetésre az irodánkba. Nem volt ez szabályos interjú, de végigfutottunk pályafutásának jelesebb állomásain, a megszerzett bizonyítványokon, a munkatapasztalatokon. „- All right, now, if you don’t mind, let’s continue in Hungarian” – mondtam az angol anyanyelvű jelöltnek.

Az úriember megdermedt, és hosszú másodpercekig egy hang sem jött ki a torkán. Aztán elkezdte, kínkeservesen keresgélve a szavakat. Noha azt állította magáról az életrajzában, hogy tűrhetően beszéli a nyelvünket, miután magyar a felesége és sok éve él Budapesten, a valóság sajnos mást mutatott.

Az is érdekes helyzet volt, amikor egy debreceni megbízónak kerestünk magyarul, angolul és oroszul jól beszélő interim menedzsert. „- Váltsunk át oroszra” – javasoltam a jelöltnek a beszélgetés egy pontján. Ő azonban cékla színűre változott arccal ellenjavaslattal élt. „Inkább próbáljuk ki az orosztudásomat két hét múlva, ha lehet” – mondta. Lehet éppen, de vajon mi történik a következő két hétben? Megtanul oroszul?

A nyelvtudás ma már elvárt követelmény az üzleti világban. Érdemes olyan idegen nyelvi készségeket feltüntetni az életrajban, amelyek legalább közel állnak a valósághoz. Így mindenki jobban jár.  

Hol dől el? Közhely, hogy a siker fejben dől el.

Így van ez az erőforrásokról hozott döntésekkel is. Ha például egy átmeneti hiányt interim manager bevonásával szüntet meg a vállalkozás, jó eséllyel megőrizheti a cégműködéshez szükséges dinamizmust, és tartósan kedvező hatást érhet el ezzel a megoldással.

Mégis előfordul időnként, hogy a cégvezetés – miután szembesült a problémával – inkább egy belső embert választ a gap management típusú helyzet orvoslására. Meghallgatja az interim megoldás előnyeit a szolgáltató előadásában, látszólag érti és értékeli is őket, aztán mégis inkább belső emberre bízza a feladatot.

Vajon mi áll e döntés hátterében? 

Többnyire az ismeretlentől való félelem. Ezen nincs mit csodálkozni. Aki kívülről jön, azzal szemben a cégvezetés esetleg bizalmatlan. Elvégre ha felfogadja egy néhány hónapos project management feladat levezénylésére, bepillantást enged neki a cég belső viszonyaiba. A belső körből kiválasztott vezető előtt már nincs mit takargatni, de hogy az interim manager belelásson a cég ügyeibe? Nem kockázatos ez?

Nem bizony. Számtalan sikeresen lezárt interim megbízás igazolja, hogy ez a megoldás előnyösebb a cégeknek. Egyrészt nem von el erőforrást a vállalkozás más területeiről, másrészt az interim olyan management tudással érkezik a céghez, amelyekből hosszú távon profitál a cég. Ezt érdemes fontolóra venni, amikor az átmeneti hiány kezelése állítja döntés elé a cégvezetést.

Dr. LinkedIn tartott workshopot

Március 8-ikán Bánki Tamás LinkedIn-szakértő vezetésével tartott továbbképzést az Interim Vezető Szolgáltató Kft. Közel negyven interim menedzser ismerkedhetett a népszerű weboldal nyújtotta előnyökkel és lehetőségekkel. Sok szó esett a megújult LinkedIn-ről is, amely sok korábbi bosszantó hibát kiküszöbölt. A továbbképzés, amelyet a budapesti Impact Hub-ban rendeztünk, térítésmentes volt a résztvevők számára.

Leadership Tip

Forrás:

https://www.linkedin.com/pulse/leadership-toolbox-best-way-know-which-decisions-right-martin

Kellő szakmai alázat

Elhangzik időnként, hogy erre lenne szükség. Az interim menedzserek esetében ez nem is kérdés: ők jól ismerik a fogalmat, és mindennapi tevékenységük közben gyakorolják is.

Egy valós példa a közelmúltból, több hónapos együttműködés végén (a neveket megváltoztattuk). 

Az e-mailt az a szenior interim menedzser írta, aki a magyarországi vállalkozás minőségbiztosítási részlegét irányította tavaly november óta, egészen addig, amíg meg nem érkezett a pozíció új, immár végleges gazdája, Géza, és át nem vette tőle a stafétabotot:

„Kedves Lajos!

Mellékelten küldöm a 5-7 heti jelentést.

Úgy látom, hogy Géza egyre magabiztosabban vezeti a csapatot és beváltja a hozzáfűzött reményeket.

A kedélyek lecsendesedtek, elkezdődhet a csendes építkezés.

Kérlek, támogasd Gézát ebben a munkájában.

Szívesen dolgoztam a csapattal, még mindig volt mit tanulnom Tőletek.

Kívánok további sok sikert a kis csapatnak.

Köszönettel

Ádám

P.S.

Amennyiben a jövőben szükség lehet a munkámra, szívesen állok a rendelkezésetekre”

Ez olyan, hogy sem elvenni, sem hozzátenni nem lehet, egyszerűen tökéletes. Szerénységből, kellő szakmai alázatból, szolgáltató attitűdből vizsgázott az interim menedzser kitűnően. 

A zökkenőmentes váltásról

Történt pedig, hogy a vállalatvezető megállapította: a kereskedelmi vezető elveszítette korábbi lendületét. Négy éve, amikor beállt a céghez, még tele volt ötletekkel, új utakat keresett, nyüzsgött és aktívan kereste a lehetőségeket. Állandóan tervezgetett, kreatív megoldásokat kutatott. Kollégákat toborzott, csapatot épített, meg is volt az eredménye.

Aztán valahogy elszállt a lelkesedése, alábbhagyott a lendülete. A beosztott kereskedelmi képviselők egymás után elszállingóztak, mint a falevelek ősszel, végül a kereskedelmi vezető maradt egyedül, csapat nélkül, és passzívan figyelte, ahogy a dolgok megtörténnek.

A vállalatvezető, noha kedvelte a kereskedelmi vezetőt, belátta, hogy ez így nem mehet tovább. Első körben egy interim menedzserrel váltotta ki a kereskedelmi vezetőt, és rögtön beindította a keresést a tartós megoldás felkutatására. Meghatározta, mit vár el az interim menedzsertől: legalább két, legfeljebb három hónapig a kereskedelmi tevékenység felfuttatását, és azt is, hogy vegyen részt a kiválasztandó állandó vezető zökkenőmentes beilleszkedésének előkészítésében.

A terv remekül bevált. A folyamat eredményeként a vállalkozás kereskedelmi mutatói javulni kezdtek.  

Még mire lehet jó?

Nem tipikus interim menedzsment helyzet, de egyre gyakrabban hallani ilyesmiről a magyar üzleti életben.

Adott egy különösen hosszú betanulási folyamatot igénylő feladat. A cégvezetés megtehetné, hogy egyszerűen a három hónapos próbaidő alatt vizsgáztatja az új vezetőt, de ez egyfelől lehet túl rövid időszak, másfelől kockázatoktól sem mentes. Főleg a multinacionális vállalatoknál lép fel ilyen helyzet.

Kényelmes megoldás lehet interim menedzser foglalkoztatása. Ez ilyenkor valójában meghosszabbított próbaidőt jelent, csak éppen ezt így senki nem mondja ki. Vannak vitathatatlan előnyei: a cég megbizonyosodhat róla, hogy a jelölt valóban képes lesz ellátni a rá váró bonyolult feladatokat, az interim menedzser pedig, ha netán mégsem sikerülne felvennie a fordulatszámot, presztízsvesztés nélkül állhat fel a székéből. 

Az interim menedzsmentet persze nem kifejezetten erre találták ki, de erre is jó lehet.

Nyugdíjba – csak ne teljesen!

A kerti veteményes gondozása, az unokákkal töltött idő, vagy a régóta félretett vaskos regények elolvasása felüdülés ugyan, de nem feltétlenül elégít ki mindenkit, aki nyugdíjba készül. Különösen áll ez azokra, akik kisebb-nagyobb csapatokat irányítottak éveken át. Vezetői tapasztalatukat szívesen kamatoztatnák még egy ideig. Nem akarnak már napi tíz-tizenkét órát dolgozni, és megkönnyebbülten veszik tudomásul, hogy átadhatják a stafétabotot, de azért… Évente egy-két hetet vagy akár hónapot szívesen bevállalnak. Így frissen tarthatják üzleti és szakmai gondolkodásukat, megőrizhetik rugalmasságukat, és egy-egy projekt levezénylésével hozzájárulnak valamely cég üzleti eredményességéhez, miközben ők maguk sikerélményhez jutnak.

Ehhez nyújt kiváló keretet az interim menedzsment. 

Szerencsére Magyarországon is egyre több vállalkozás ismeri ennek előnyeit, úgyhogy a nyugdíjas évek alatt a lehetőség nyitva áll.

Az a jó benne, hogy lehet tudni, hol az eleje és hol a vége, tisztán meghatározottak a teljesítendő célok, valamint a hozzájuk rendelt források is. A nyugdíjas vezetők egy része nagyon is tettre kész, és örömmel veszi, ha olyan feladatot kap, amelyet nem lehet pusztán rutinból megoldani, amely elgondolkoztatja és kicsiholja belőle a helyzethez legjobban illő megoldást. Tapasztalatuknál fogva nem gond számukra a személyes tekintély kivívása, és vezetőként is gyorsan elfogadtatják magukat az interim helyzetben. Ha tehát megvan a kellő szolgálati idő, akkor sem muszáj végleg lehúzni a rolót. A jól megérdemelt pihenés mellett érdemes időnként interim feladatra vállalkozni. 

Örömteli gólyahír és következményei

Ildikó áldott állapotba került.  Amikor az örömhírt megosztotta a cégvezetővel, rögtön javaslatot is tett saját utódjára. Az iparágban tapasztalatot szerzett, a pénzügyi osztály vezetésére alkalmas jelöltért nem is kellett messzire menni: ő is a vállalat alkalmazottja volt, csak egy másik osztályon, vezető beosztásban. Így a kiszemelt utód rövid betanulás után átvehette Ildikó feladatkörét. Ehhez hozzávetőleg egy hónapra volt szükség csupán.

A kérdés csak az volt, ki vegye át az új pénzügyi osztályvezető régi feladatkörét, valamint, hogy betanulása egy hónapja alatt ki vigye a pénzügyi osztály vezetését teljes felelősséggel.

A cégvezető – korábbi jó tapasztalata alapján – interim megoldást választott mindkét helyzet orvoslására.

Összesen 18 munkanapra fogadott fel egy pénzügyes interim menedzsert, aki remekül megoldotta ezt a klasszikus gap management helyzetet. Ugyancsak interim vezetőt talált az új pénzügyi osztályvezető korábbi feladatkörére, aki végül 28 napi munka után számlázott napidíjat. Amikor ez a második interim menedzser is átadta a feladatkört az időközben megtalált, meghatározatlan időre felvett munkatársnak, a cégvezető elégedetten dőlhetett hátra. Jóleső érzéssel nyugtázta, hogy sikerült áthidalni a fellépett erőforráshiányt, fenntartani a zökkenőmentes működést és a nyugodt munkavégzést. A vállalat üzleti életében semmilyen megrázkódtatást nem okoztak a személycserék, hála a hatékony interim megoldásnak.

… És időközben Ildikó is összekészítette a babakelengyét.    

Az év eleji fogadalmakról

Szürke ég tornyosodik fölénk, kásás-havas latyak spriccel a talpunk alatt, korán sötétedik, és még cudar hideg is van mellé… Kinek van kedve ilyenkor dolgozni?

Nem egyszerű, az biztos. Az ember azzal kezdi a januárt, hogy villámgyorsan megszegi újévi fogadalmait (mit teszek az új évben azért, hogy egészséges, erős, fiatal, okos, szép, üde, stb. legyek).

Talán hasznosabb lenne azt végiggondolni, mit nem akarunk csinálni 2017-ben.

Például: nem keresünk kifogásokat, hogy miért nem tesszük meg ezt vagy azt. Nem hárítjuk másra a felelősséget, amiért még mindig a régi köröket rójuk, rutinszerűen, ragaszkodva bevett szokásainkhoz. Nem hagyjuk, hogy a kanapéhoz láncoljon a lustaság („hová is tettem azt a kondibérletet?”). Este hat után már nem iszunk kávét. …és végre tényleg elővesszük a régi életrajzunkat, és alaposan végiggondoljuk, hogyan tehetjük izgalmasabbá.

Ezt feltétlenül érdemes megtenni, ha váltani szeretnénk, ha új feladatra hajtunk. Legyen tömörebb. A fontosabbtól haladjunk a kevésbé lényeges felé, ne az időrendiség szerint épüljön fel a CV. Mondjuk meg rögtön az elején, mit hozunk a tarsolyunkban, miért éri meg minket választani, mi a mi különleges, egyedi és személyes hozzáadott értékünk. Korábbi sikereinket számszerűsítve mutassuk be. Maradjunk szerények, de ne szerénykedjünk.

Ha ilyen módon felfrissítettük az életrajzunkat, már csak az marad hátra, hogy veszünk egy mély levegőt, és belevágunk, halogatás nélkül!

Csak pár percem van…

Egyelőre nincs rá igazán jó magyar kifejezés, jobbára ezt is angolul emlegetjük: elevator pitch. Mintha együtt szállnák be Fontos Emberrel a liftbe, és kapnánk rá egy-két percet, hogy megragadjuk a figyelmét. Mit és hogyan mondjunk neki? Hogyan viselkedjünk? Hatékony eladási technika ez, amely tervezhető és előre gyakorolható is. Összefoglaló a lényegről: mi teszi különlegessé a mi ajánlatunkat (annak tartalmától függetlenül).

Az elevator pitch ideális esetben nem hosszabb másfél percnél, vagyis ütős kiselőadás. Egy termék, szolgáltatás, projekt, vállalat, vagy akár a munkakereső személy legfontosabb tulajdonságait foglalja össze. Tömören, hatásosan. Képzeld el: állásinterjúra mész, és a lift előtt belefutsz az adott cég elnökébe. Na, amit neki mondasz, arról van most szó. 

Az állásinterjú is adásvételi szituáció, tehát nem kell pironkodni, hogy saját erényeinket fitogtatjuk az elevator pitchben. Ki lenne bolond a hiányosságait vagy gyengeségeit sorolni? Ugyanakkor muszáj őszintének lennünk, mert a tettetés árulkodó. Ez is egyfajta prezentáció, csak nem vetítünk hozzá állóképeket. Mindig a legfontosabb közlendővel kezdjük, és aszerint, hogy hallgatóságunk hogyan reagál, adagoljuk az információkat fordított fontossági sorrendben. Így bármikor félbeszakad a mondókánk (pl. mert megérkeztünk az irodaház tetejére), a lényeget már előtte elmondtuk. 

INTERIM.HU KARÁCSONYI ÜDVÖZLET

Mitől jó egy interim menedzser? (2. rész) Időtálló megoldást jelent egy átmeneti helyzetre.

Interim menedzser: olyan vezető, aki egy konkrét feladatra érkezik a céghez, és annak sikeres lezárása után távozik. 

1. Több ágazatban is szerzett tapasztalatokat. A szerző tizenkét ágazatban működött interim menedzserként CIO/IT igazgató szinten. Ezért tőle hitelesen hangzik, hogy a) minden ágazatban a szerep 85%-ban ugyanazt jelenti (tehát a menedzser tapasztalata szektortól függetlenül hasznosítható), és b) az ügyfelek értékelik a maradék 15% tapasztalatot, amelyet az adott megbízásba behoz. Ami elfogadott jó gyakorlat az egyik ágazatban, az esetleg teljesen ismeretlen egy másikban.
2. Erőteljes kezdeményező. Az interim menedzsernek egy-egy megbízásban új, magasabb szintű energiát kell generálnia a megrögződött gyakorlat megváltoztatására (javítására), és ezt lehetőség szerint fent kell tudnia tartani a megbízás 3-12 hónapja során. Ez óriási ellenálló-képességet is követel tőle: bírnia kell az óhatatlanul feléje záporozó ütéseket, és mindvégig arra kell összpontosítania, hogy hozza az eredményeket, teljesítse a megbízást.
3. Hideg fejjel, csak a racionalitásokra figyelve kell szerepére és az általa betöltött funkcióra összpontosítania. Mi az elvárt eredmény, melyek a kulcsfontosságú részeredmények, eszközök és folyamatok, mindez hogyan kapcsolódik össze egységes rendszerré? Tudnia kell érett, tapasztalt vezetőként működni, máskülönben nem képes hatékonyan felmérni a kiindulási állapotot, azt, ahogyan ezen javítani lehet, és azt sem, hogy milyen készségek, képességek hiányoznak hozzá.
4. Kielégíthetetlen kíváncsiság.  Mint Kipling és da Vinci, tegye fel (magának) gyakran a következő kérdéseket: ki? mit? mikor? miért? hogyan? miért nem? képesek vagyunk-e rá? meg kell-e tennünk? meg merjük-e tenni? stb. Az a trükk, hogy nem lesz minden kérdésre válasz. Egyszerűen tegye fel okosan azokat a bugyuta kérdéseket, amelyeket mindenki igyekszik elkerülni… azután hallja meg a válaszokat, és cselekedjen azoknak megfelelően.
5. Gyakorlati kísérletezés. Általában nem működik a baseball-sapka elv (egy méret mindenkire jó). Ha érti, hogy milyen eszközei vannak, akkor kellő körültekintéssel kialakított változásokat kezdeményezhet (kísérletezhet) az éppen fennálló viszonyok közepette. Kikísérletezheti, melyik hoz áttörést. Vajon hogyan látna neki ennek a Google, Amazon, Tesco, stb.? Semmit sem tekinthetünk adottnak, a változás pedig mindig kockázatos, és óhatatlan félresiklásokkal jár, úgyhogy a változást érdemes kicsiben elkezdeni.
6. Rápillantás. Ez az a képesség, hogy az interim menedzser lép egyet hátrafelé, és érzelemmentesen felméri a tájat, az aktuális előnyöket és kihívásokat, vizionálja a jövőbeli lehetőségeket, és azután hatékonyan kommunikálja ezt a csapatnak. Az a rossz hírünk, hogy ezt a víziót nem könnyű előállítani: komoly elméleti tanulmányok és korábbi munkatapasztalatok is szükségesek hozzá.
7. Tényleges vezetői képesség. Az életben szinte mindent csapatmunkával érünk el, és természetesen a következő interim megbízatás is azzal jár majd, hogy jelentős interakcióba lépjen másokkal. Az interim menedzsernek el kell érnie, hogy bízzanak benne, noha „külsős”, és munkatársai elkötelezetten részt vállaljanak a változások megvalósításában (és még csak véletlenül se szabotálják azt).
8. Kiemelkedő kapcsolatépítési képességek. Az interim menedzser sohasem tudhatja, melyik ügynökségtől, aktuális megbízótól, kollégáktól vagy régi munkatársaktól érkezik a következő megbízása. Ezért minden kontaktusát a lehető legnagyobb mértékben kiaknázza, hogy a lehető legrövidebb időt töltse két megbízási szerződés között.
9. Szamuráj munka-etika. Az éppen aktuális ügyfelet tisztességgel szolgálni, és mindent megtenni azért, hogy napi szinten a lehető legtöbbet hozza ki magából – ez az interim menedzser alapszabálya. Akkor is, amikor épp két megbízás között van, és pihen, készül a következő feladatra. Miután ezek a megbízások valóban erősen próbára teszik az interim menedzsert, feltétlenül szükség van rá, hogy rendszeres időközönként pihenőt iktasson be. Ezzel tartja karban a kapacitását, hogy bármikor hadra fogható legyen.

(Paul Clements cikke alapján)

Mitől jó egy interim menedzser? (1. rész) Interim menedzser: olyan vezető, aki egy konkrét feladatra érkezik a céghez, és annak sikeres lezárása után távozik. Időtálló megoldást jelent egy átmeneti helyzetre.

A legkiválóbb interim menedzserek közös vonása, hogy korábbi pályaszakaszaikban jelentős eredményeket értek el vállalkozások alkalmazottaiként, és egyre nagyobb felelősségi kört kaptak vezetőként. Sokszorosan bizonyították rátermettségüket egy-egy iparágban vagy szakterületen. (Ugyanakkor remek interim menedzserek lehet az is, akik karrierje során többször is szakterületet vagy akár iparágat váltott, viszont őt nehezebb „eladni”, azaz elfogadtatni az ügyféllel, mert nem annyira egyértelmű, hogy miben profi.) 

Az ütős életrajz alap egy kiváló interim menedzsernél. Jellemzően nagy bizonytalanság közepette is komfortosan érzi magát és jól teljesít. Márpedig ez is meghatározó ennél a létformánál. Sohasem tudhatja, mikor és hol találja őt a következő megbízás, alig vagy egyáltalán nem ismeri a megbízó céges környezetét, mégis azt várják tőle, hogy rövid idő alatt mérhető kedvező változást produkáljon az adott cég működésében. Olyan csapattal kell mindezt megvalósítania, amelynek tagjait jellemzően nem ismeri: a közös ötletbörze a belépő, azután a team az interim menedzser irányításával nekivág a megvalósításnak. 

A jó fizikai és szellemi állapot is elengedhetetlen. Továbbá, ahhoz, hogy három- vagy hathavonta új megbízást vállalhasson, az interim menedzsernek megfelelő tartalékokkal is rendelkeznie kell, hiszen a feladatok általában nem közvetlenül követik egymást. A köztes időszakokat anyagilag is el kell viselnie. Amikor pedig beindul a munka, hetekig vagy akár hónapokig a bőröndjéből él hétfőtől péntekig.

Jellemzően jó interjúalany. Ez azért fontos, mert az interim menedzser kiválasztási folyamata rendszerint rövidebb, mint amikor fix állásra keres szakembert egy cég. A kiváló interim menedzser képes gyorsan feltérképezni, mi zajlik épp a vállalkozásnál, ahol dolgozni kezd. Elemez, megoldásokat vázol fel, azután az adott idő- és pénzkereten belül meg is valósítja őket a cég embereivel (ez a nagy különbség a tanácsadókhoz képest, akik a végrehajtásba már nem kapcsolódnak be).

Az interim szakma kiválóságaira jellemző még a magabiztosság: képesek „eladni” az ügyfeleknek az eredményeiket, és minden megbízást eredményesen tudnak lezárni. Ha kell, munkájuk egy részét külső cégeknek delegálják, de a munka dandárját nekik maguknak kell elvégezniük. A napidíjuk ugyan magasabb, mint a hozzájuk hasonló feladatokat ellátó vállalati kollégáik díjazása egy napra vetítve, de nekik tűrniük kell az interim életforma nehézségeit.

(Paul Clements cikke alapján)

Interim menedzsment: megéri?

Ha nem tudok kapásból válaszolni rá, érdemes a jól bevált, régi módszerhez folyamodni. Mi kell hozzá? Csak egy négyzetrácsos („kockás”) papír és egy ceruza. Kiszámolom, megtérül-e a befektetésem.

Szabad?

Szabad-e egyáltalán egy kkv-nak olyan drága szolgáltatást igénybe vennie, mint az interim menedzsment? (Meghatározott idejű feladat, rendszerint vezetői feladatok átmeneti ellátása, projekt vezetése.) Nos, nemhogy szabad, de egyenesen ajánlatos!

Mit várhatok tőle?

Megtérül-e ez a befektetésem? Ha egy ötcsillagos szakember néhány hónap alatt növekedési pályára állítja a cégemet, akkor a napidíj, amit kifizetek érte, gyorsan megtérül. Vagy ha az interim menedzser irányításával végrehajtott átszervezés rugalmasabbá és versenyképessé teszi a vállalkozásomat, akkor sem fogom bánni a pénzt, amit az ő napidíjára fordítottam. Amikor az interim menedzser irányításával sikerül megvalósítani egy szervezetfejlesztési, kultúraváltási programot, és végre korszerűen kezd működni a vállalat, akkor meg egyenesen busásan megéri.

Elviszi a balhét?

Miután az interim menedzser nem akar hosszú távra berendezkedni a cégnél, kimarad a belső csatározásokból, a klikkek harcaiból, és a munkájára összpontosít. Akár arra is használható, hogy elvégeztessem vele a kellemetlen feladatokat. Rendet tenni és tetetni, tárgyilagosan felmérni a munkatársak teljesítményét, szembesíteni a gyöngén teljesítőket azzal, hogy ballasztot képeznek a vállalat hajóján, és távozásra késztetni őket – ezekre a helyzetekre kiváló lehet egy interim menedzser. Tehát ha kell, elviszi a balhét.

Nem tanácsadó, aki „megmondja a tuttit”, hanem dolgozik, tevékenyen beszáll a folyamatokba, magához ragadja a kormányrudat, és az előre egyeztetett ütemterv szerint eljuttatja a projektet az egyik mérföldkőtől a következőig. Közben mentorként segíti a körülötte lévőket, coach-ként támogatja a vezetőket, szívósan, lépésről lépésre haladva átalakítja a munkatársak üzleti gondolkodását, formálja hozzáállásukat.   

Az interim menedzser tehát olyan átmeneti megoldás egy-egy helyzetre, amelynek mélyreható, tartósan kedvező hatása van.