Szabadság-híd

2016. november 30., szerda

Mitől jó egy interim menedzser? (2. rész)


Interim menedzser: olyan vezető, aki egy konkrét feladatra érkezik a céghez, és annak sikeres lezárása után távozik. Időtálló megoldást jelent egy átmeneti helyzetre.

  1. Több ágazatban is szerzett tapasztalatokat. A szerző tizenkét ágazatban működött interim menedzserként CIO/IT igazgató szinten. Ezért tőle hitelesen hangzik, hogy a) minden ágazatban a szerep 85%-ban ugyanazt jelenti (tehát a menedzser tapasztalata szektortól függetlenül hasznosítható), és b) az ügyfelek értékelik a maradék 15% tapasztalatot, amelyet az adott megbízásba behoz. Ami elfogadott jó gyakorlat az egyik ágazatban, az esetleg teljesen ismeretlen egy másikban.
  2. Erőteljes kezdeményező. Az interim menedzsernek egy-egy megbízásban új, magasabb szintű energiát kell generálnia a megrögződött gyakorlat megváltoztatására (javítására), és ezt lehetőség szerint fent kell tudnia tartani a megbízás 3-12 hónapja során. Ez óriási ellenálló-képességet is követel tőle: bírnia kell az óhatatlanul feléje záporozó ütéseket, és mindvégig arra kell összpontosítania, hogy hozza az eredményeket, teljesítse a megbízást.
  3. Hideg fejjel, csak a racionalitásokra figyelve kell szerepére és az általa betöltött funkcióra összpontosítania. Mi az elvárt eredmény, melyek a kulcsfontosságú részeredmények, eszközök és folyamatok, mindez hogyan kapcsolódik össze egységes rendszerré? Tudnia kell érett, tapasztalt vezetőként működni, máskülönben nem képes hatékonyan felmérni a kiindulási állapotot, azt, ahogyan ezen javítani lehet, és azt sem, hogy milyen készségek, képességek hiányoznak hozzá.
  4. Kielégíthetetlen kíváncsiság.  Mint Kipling és da Vinci, tegye fel (magának) gyakran a következő kérdéseket: ki? mit? mikor? miért? hogyan? miért nem? képesek vagyunk-e rá? meg kell-e tennünk? meg merjük-e tenni? stb. Az a trükk, hogy nem lesz minden kérdésre válasz. Egyszerűen tegye fel okosan azokat a bugyuta kérdéseket, amelyeket mindenki igyekszik elkerülni… azután hallja meg a válaszokat, és cselekedjen azoknak megfelelően.
  5. Gyakorlati kísérletezés. Általában nem működik a baseball-sapka elv (egy méret mindenkire jó). Ha érti, hogy milyen eszközei vannak, akkor kellő körültekintéssel kialakított változásokat kezdeményezhet (kísérletezhet) az éppen fennálló viszonyok közepette. Kikísérletezheti, melyik hoz áttörést. Vajon hogyan látna neki ennek a Google, Amazon, Tesco, stb.? Semmit sem tekinthetünk adottnak, a változás pedig mindig kockázatos, és óhatatlan félresiklásokkal jár, úgyhogy a változást érdemes kicsiben elkezdeni.
  6. Rápillantás. Ez az a képesség, hogy az interim menedzser lép egyet hátrafelé, és érzelemmentesen felméri a tájat, az aktuális előnyöket és kihívásokat, vizionálja a jövőbeli lehetőségeket, és azután hatékonyan kommunikálja ezt a csapatnak. Az a rossz hírünk, hogy ezt a víziót nem könnyű előállítani: komoly elméleti tanulmányok és korábbi munkatapasztalatok is szükségesek hozzá.
  7. Tényleges vezetői képesség. Az életben szinte mindent csapatmunkával érünk el, és természetesen a következő interim megbízatás is azzal jár majd, hogy jelentős interakcióba lépjen másokkal. Az interim menedzsernek el kell érnie, hogy bízzanak benne, noha „külsős”, és munkatársai elkötelezetten részt vállaljanak a változások megvalósításában (és még csak véletlenül se szabotálják azt).
  8. Kiemelkedő kapcsolatépítési képességek. Az interim menedzser sohasem tudhatja, melyik ügynökségtől, aktuális megbízótól, kollégáktól vagy régi munkatársaktól érkezik a következő megbízása. Ezért minden kontaktusát a lehető legnagyobb mértékben kiaknázza, hogy a lehető legrövidebb időt töltse két megbízási szerződés között.
  9. Szamuráj munka-etika. Az éppen aktuális ügyfelet tisztességgel szolgálni, és mindent megtenni azért, hogy napi szinten a lehető legtöbbet hozza ki magából – ez az interim menedzser alapszabálya. Akkor is, amikor épp két megbízás között van, és pihen, készül a következő feladatra. Miután ezek a megbízások valóban erősen próbára teszik az interim menedzsert, feltétlenül szükség van rá, hogy rendszeres időközönként pihenőt iktasson be. Ezzel tartja karban a kapacitását, hogy bármikor hadra fogható legyen.

(Paul Clements cikke alapján)

2016. november 21., hétfő

Mitől jó egy interim menedzser? (1. rész)

Interim menedzser: olyan vezető, aki egy konkrét feladatra érkezik a céghez, és annak sikeres lezárása után távozik. Időtálló megoldást jelent egy átmeneti helyzetre.




A legkiválóbb interim menedzserek közös vonása, hogy korábbi pályaszakaszaikban jelentős eredményeket értek el vállalkozások alkalmazottaiként, és egyre nagyobb felelősségi kört kaptak vezetőként. Sokszorosan bizonyították rátermettségüket egy-egy iparágban vagy szakterületen. (Ugyanakkor remek interim menedzserek lehet az is, akik karrierje során többször is szakterületet vagy akár iparágat váltott, viszont őt nehezebb „eladni”, azaz elfogadtatni az ügyféllel, mert nem annyira egyértelmű, hogy miben profi.) 

Az ütős életrajz alap egy kiváló interim menedzsernél. Jellemzően nagy bizonytalanság közepette is komfortosan érzi magát és jól teljesít. Márpedig ez is meghatározó ennél a létformánál. Sohasem tudhatja, mikor és hol találja őt a következő megbízás, alig vagy egyáltalán nem ismeri a megbízó céges környezetét, mégis azt várják tőle, hogy rövid idő alatt mérhető kedvező változást produkáljon az adott cég működésében. Olyan csapattal kell mindezt megvalósítania, amelynek tagjait jellemzően nem ismeri: a közös ötletbörze a belépő, azután a team az interim menedzser irányításával nekivág a megvalósításnak. 

A jó fizikai és szellemi állapot is elengedhetetlen. Továbbá, ahhoz, hogy három- vagy hathavonta új megbízást vállalhasson, az interim menedzsernek megfelelő tartalékokkal is rendelkeznie kell, hiszen a feladatok általában nem közvetlenül követik egymást. A köztes időszakokat anyagilag is el kell viselnie. Amikor pedig beindul a munka, hetekig vagy akár hónapokig a bőröndjéből él hétfőtől péntekig.

Jellemzően jó interjúalany. Ez azért fontos, mert az interim menedzser kiválasztási folyamata rendszerint rövidebb, mint amikor fix állásra keres szakembert egy cég. A kiváló interim menedzser képes gyorsan feltérképezni, mi zajlik épp a vállalkozásnál, ahol dolgozni kezd. Elemez, megoldásokat vázol fel, azután az adott idő- és pénzkereten belül meg is valósítja őket a cég embereivel (ez a nagy különbség a tanácsadókhoz képest, akik a végrehajtásba már nem kapcsolódnak be).

Az interim szakma kiválóságaira jellemző még a magabiztosság: képesek „eladni” az ügyfeleknek az eredményeiket, és minden megbízást eredményesen tudnak lezárni. Ha kell, munkájuk egy részét külső cégeknek delegálják, de a munka dandárját nekik maguknak kell elvégezniük. A napidíjuk ugyan magasabb, mint a hozzájuk hasonló feladatokat ellátó vállalati kollégáik díjazása egy napra vetítve, de nekik tűrniük kell az interim életforma nehézségeit.


(Paul Clements cikke alapján)

2016. november 11., péntek

Interim menedzsment: megéri?

Ha nem tudok kapásból válaszolni rá, érdemes a jól bevált, régi módszerhez folyamodni. Mi kell hozzá? Csak egy négyzetrácsos („kockás”) papír és egy ceruza. Kiszámolom, megtérül-e a befektetésem.

Szabad?

Szabad-e egyáltalán egy kkv-nak olyan drága szolgáltatást igénybe vennie, mint az interim menedzsment? (Meghatározott idejű feladat, rendszerint vezetői feladatok átmeneti ellátása, projekt vezetése.) Nos, nemhogy szabad, de egyenesen ajánlatos!

Mit várhatok tőle?

Megtérül-e ez a befektetésem? Ha egy ötcsillagos szakember néhány hónap alatt növekedési pályára állítja a cégemet, akkor a napidíj, amit kifizetek érte, gyorsan megtérül. Vagy ha az interim menedzser irányításával végrehajtott átszervezés rugalmasabbá és versenyképessé teszi a vállalkozásomat, akkor sem fogom bánni a pénzt, amit az ő napidíjára fordítottam. Amikor az interim menedzser irányításával sikerül megvalósítani egy szervezetfejlesztési, kultúraváltási programot, és végre korszerűen kezd működni a vállalat, akkor meg egyenesen busásan megéri.

Elviszi a balhét?

Miután az interim menedzser nem akar hosszú távra berendezkedni a cégnél, kimarad a belső csatározásokból, a klikkek harcaiból, és a munkájára összpontosít. Akár arra is használható, hogy elvégeztessem vele a kellemetlen feladatokat. Rendet tenni és tetetni, tárgyilagosan felmérni a munkatársak teljesítményét, szembesíteni a gyöngén teljesítőket azzal, hogy ballasztot képeznek a vállalat hajóján, és távozásra késztetni őket – ezekre a helyzetekre kiváló lehet egy interim menedzser. Tehát ha kell, elviszi a balhét.

Nem tanácsadó, aki „megmondja a tuttit”, hanem dolgozik, tevékenyen beszáll a folyamatokba, magához ragadja a kormányrudat, és az előre egyeztetett ütemterv szerint eljuttatja a projektet az egyik mérföldkőtől a következőig. Közben mentorként segíti a körülötte lévőket, coach-ként támogatja a vezetőket, szívósan, lépésről lépésre haladva átalakítja a munkatársak üzleti gondolkodását, formálja hozzáállásukat.   


Az interim menedzser tehát olyan átmeneti megoldás egy-egy helyzetre, amelynek mélyreható, tartósan kedvező hatása van. 

2016. október 26., szerda

Csak nem a főnökkel van gond?



Jó ideje tudjuk, hogy több ágazatban és iparágban súlyos a hiány jól képzett szakemberekből. Egy-egy kieső felsővezető helyett szerencsés esetben beállítható interim menedzser, de a középvezetői vagy az alatti szintről távozó kék- és fehérgallérosok gyakran űrt hagynak maguk után. Így aztán különösen fontos, hogy az önként távozóktól megkérdezzük, mi húzódik döntésük hátterében. Ha közvetlen vezetőjüket említik az első helyen, akkor ezt komolyan kell venni. Az exit interjúból muszáj tanulnunk, amíg nem késő.

Felmérésekből tudható, hogy sokan nem az alacsony fizetés vagy a szakmai feladatok nehézsége miatt választják az útilaput, hanem főnökük magatartása, viselkedése miatt. Ha egyébként elfogadhatóak a munkakörülmények, versenyképes a „csomag” (a juttatások összessége), a cég támogatja a szakmai fejlődést és a kollégák is jó hangulatú csapatot alkotnak, akkor a „menni vagy maradni” dilemmában valószínűleg a vezető megnyilvánulásai játsszák a legfontosabb szerepet. A vezetői attitűd. Erről a távozók – vérmérsékletüktől függően – rendszerint be is számolnak, úgyhogy igazán nem kell sötétben tapogatóznunk, ha a távozás okait firtatjuk.

A probléma nem iparág-specifikus, nem köthető az ország valamelyik földrajzi egységéhez: szinte mindenütt általános és megmutatkozik. A vezetői teljesítmény így kritikussá válik, mert döntően befolyásolja az emberi erőforrás alakulását egy-egy vállalatnál. A szakmai-emberi fejlődésben megrekedt, pöffeszkedő vagy arrogáns vezető olyan károkat képes okozni, amelyek következtében megcsappan a cég versenyképessége, a fellépő munkaerőhiány rugalmatlanná és a piaci kihívásokkal szemben sérülékennyé teszi a vállalatot.

Szerencsére ez fordítva is áll: ahol a jó vezetői készségeket és képességeket értéknek tekintik, ez megmutatkozik a cég teljesítményében is.

Mindebből viszonylag könnyű következtetéseket levonni, de annál nehezebb érvényt szerezni a vezetői magatartás javítására irányuló szándéknak. Hányszor tapasztaljuk, amikor bemutatunk egy-egy jelöltet, hogy az elutasítás mellett nem tudnak érdemi (szakmai) kifogásokat felhozni. Ami leginkább zavarja a választásban a cég képviselőjét (legyen az felsővezető vagy HR igazgató), az a saját egója. „Túlképzett” – halljuk ilyenkor, vagy esetleg azt, hogy a jelölt anyagi elvárásai indokolatlanul magasak.  


Megoldás lehet, ha a vezetőt fejlesztő tréningre küldik. Például úgy, hogy egy csapatépítő tréningen a kollégáktól azt a visszajelzést kapja: neki magának kellene coach-ot fogadnia vagy egy tanácsadót választania maga mellé. Akár egy interim menedzsert, akire hallgat, és aki segít neki visszanyerni munkatársai bizalmát és együttműködési hajlandóságát.   

2016. október 13., csütörtök

2016. október 11., kedd

Mit lessünk el az interim managertől?




Mivel meghatározott időtartamra érkezik a céghez, az interim manager a feladatra összpontosít. Ha jól teszi a dolgát, tevékenységének hatása még sokkal az után is érzékelhető, hogy ő maga már másik projekten dolgozik. Vannak azonban fogások, amelyeket elleshetnek tőle a környezetében dolgozók.

Ilyen például az, hol választ helyet magának egy értekezleten. Mindig a vezető helyre ül: az asztalfőre, a lehető legtávolabb a bejárattól. Ezzel meghatározza a résztvevők csoportján belüli helyzetét.

Másokat gyors cselekvésre ösztönöz, de ő maga nem kapkod, nem siet. Amikor eljön a kávé- vagy ebédszünet ideje, ő lép utoljára a büféasztalhoz. Ennek jelképes üzenete van: hagyja, hogy a többiek energiát vegyenek magukhoz, amire a munkavégzéséhez van szükségük.

Amikor megszólal, előadást tart, beszédet mond vagy megbeszélést vezet, határozottan és felkészülten teszi ezt (gyakorol is előtte). A hallgatóság nem annyira a tartalomra, mint inkább a prezentáció mikéntjére reagál: hangnemre, testtartásra, arckifejezésre, kézmozdulatokra.

Az interim manager mindig a saját példájával vezet. Nem csak akkor, ha épp nyilvánosan szerepel, hanem minden pillanatban, amit munkahelyen tölt. Azzal is, hogy mikor érkezik reggel, mit visel, milyen hangulatban van, pl. mosolyog-e.

Mindig úgy viselkedik, mint akit mások látnak és megfigyelnek. Mert ez valóban így is van: a munkatársak kíváncsiak az interim managerre.


Végül: közlései mindig egyértelműek. Az „igent” vagy a „nemet” félreérthetetlenül mondja ki. Képes elfogadni saját érzelmeit, megérzéseit, és ezeket beleépíti a döntéseibe. Az általa vezetett csapat mindig pontosan tudja, mit akar: ez megnöveli a team tagjainak magabiztosságát és összeforrasztja a csapatot a közös cél érdekében.

2016. október 6., csütörtök

Mennyit kér?





Mennyit kér?

Egy ponton elhangzik az állásinterjú során a kérdés, ha tetszik a jelölt: „Milyen fizetésre gondolt, milyen juttatásokat kér?”. A legtöbb esetben a jelölt nem árulja el, mennyit szeretne kapni, nehogy alacsonyabb összeget mondjon, mint amennyit a leendő munkaadója hajlandó adni. Jó taktika ez vajon?

Mindkét fél arra vár, hogy a másik mondja ki először a bűvös összeget.

„Beszéljünk arról, mik az elvárások velem szemben, és az majd segít az összeg meghatározásában!” – javasolja a jelölt. „No és a legutóbbi állásában mennyit keresett?” – vág vissza a leendő munkáltató. „Ó, az más jellegű állás volt, ettől eltérő felelősségi körökkel” – feleli a kérdezett. (Ügyes hárítás.) „Mégis, mennyire gondolt?” – firtatja az interjúvoló. „Biztosra veszem, hogy a piaci feltételeknek megfelelő ajánlatot tesznek nekem”– hárítja a másik fél a választ. Vagy esetleg: „Mondják meg, mennyit irányoztak elő erre az állásra a költségvetésükben, induljunk ki abból!” (Ez még ügyesebb…) „Mégis, miért nem akarja megmondani, mekkora fizetésre számít?” – erőlteti tovább a leendő munkáltató. „Szerintem önök pontosan tudják, mennyit ér ez a pozíció az önök cégének, és ez nekem fontos információ” – feleli erre a jelölt.

Kemény tárgyalófél


Ez a macska-egér játék eltart egy darabig. Nem baj. Az interjú készítője legalább meggyőződhet róla, hogy a jelölt kemény tárgyalófél. Vagyis eggyel több oka lesz, hogy kedvező bérajánlatot tegyen neki. A jelölt ezért legyen kitartó, de semmiképpen ne udvariatlan vagy pökhendi. Csak türelmes és diplomatikus. Megéri. Szerencsés esetben mindkét fél azzal a jó érzéssel áll föl az interjú végén, hogy jó üzletet csinált.